Amikor meglátogatja oldalunkat, akkor automatikusan információt kapunk az Ön által használt eszközről: így a látogatás időpontját, látogatott oldal elérését,
eszközön használt böngésző, néhány esetben a mobiltelefon típusát, illetve az Ön IP címét. Tájékoztatjuk, hogy az oldal fejlesztése és védelme
(biztonság, hibakeresés, csalás megelőzése) céljából, legfeljebb 90 napig a látogatásáról az alábbi adatokat tároljuk:
- Látogatás időpontja - Látogatott oldal címe - Böngésző típusa. Egyes mobiltelefonok esetében ezzel az információval együtt megkaphatjuk az operációs rendszer, a szolgáltató és / vagy a telefon típusát is.
A tárolt technikai információk önmagukban nem alkalmasak személy azonosítására. Bővebb információt az adatkezelési szabályzatunkban talál.
Kereskedelmi tevékenység, reklámok
Az oldalon reklámot nem jelentetünk meg, az adatokat kereskedelmi célból nem adjuk tovább.
Felhasználó eszközés tárolt információk (sütik)
Tájékoztatjuk, hogy oldalunkon nem használunk sütiket, az Ön eszközén nem tárolunk a látogatásával kapcsolatos adatot.
A Berlin, Alexanderplatz szereplői a szegények, elesettek és kitaszítottak. A névtelen tömegek, akiknek élete egybeforrott a város életével. Főhőse, Franz Biberkopf szállítómunkás, ittas féltékenységében megöli barátnőjét, majd súlyos testi sértés miatt fogházba kerül. Amikor kiszabadul, tisztességes ember akar lenni.
Döblin hitelesen ábrázolja a társadalom szorításában vergődő, s végül minden becsületes szándékát feladó embert. Hőse afféle fordított Mefisztóként „örökkön jóra tör, de rosszat mível”. Jószándéka azonban nem rossz természetén bicsaklik ki, hanem tökéletes tudatlanságán. Hiába érzi saját bőrén, hogy kifordult sarkaiból a világ, nem tud vele mit kezdeni. E tömeges élmény a 20-as évek Németországában, nemsokára a nácizmus legfőbb hajtóereje lesz.
A Berlin, Alexanderplatz megérdemelten foglal el különleges helyet a modern világirodalomban. Dos Passos Manhattan Transferjét (1925) szokták elődjének tekinteni, mint nagyváros-regényt, és James Joyce Ulyssesét (1922), mint tudatmozgást, tudatáramot megfestő prózai alkotást.
Alfred Döblin azonos című regénye után szabadon
Színpadra írta: Mikó Csaba