Rózsavölgyi Szalon
Mark St. Germain: Táncórák
(Nincs repertoárban)

Senga és Ever szomszédok. Még sosem találkoztak. Mindketten bezárkóztak saját világukba. Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever autista, különös intellektusú, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Ahogy megismerik egymást, önmagukkal is szembesülnek, s érzelmekből szintén „leckéket vesznek”. Külön-külön és közösen is megpróbálnak „kitáncolni” a maguk komfortzónájából, amelyben jó ideje éldegélnek.

Az utolsó óra és az Istenek tanácsa után ismét Mark St. Germain-darabot tűz műsorra a Rózsavölgyi Szalon. Az amerikai drámaíró 2014-ben írott romantikus és szellemesen szórakoztató színműve - azon túl, hogy ajtót nyit az autisták világára -egyben elgondolkoztat is: mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma.

Senga:Ullmann Mónika
Ever:Józan László

rendező:Dicső Dániel

A darabot már levették műsorról, ezért értékelést már nem jelenítünk meg.


A színdarabot 9 nézője értékelte, átlagos osztályzata: 4.89 

Nagyon nagyon szép volt, még sírtam is Kényes téma finoman elegánsan tisztán megfogalmazva. Még Ulmann Mónika is tetszett, pedig érte nem vagyok oda, Józan egészen kiváló volt Nincs kizárva, hogy még meg fogom nézni újra
 Á

Érdekes témát feldolgozó darab, jó rendezésben, színvonalas előadásban. Nem voltak üresjáratok, végig pörgött, fenntartotta a figyelmet. Mindkét színész színvonalasan teljesített. A kisméretű " játszótér " -köszönhetően a jó rendezői megoldásoknak - alkalmas erre a kétszemélyes darabra. Élvezetes előadás volt!
 Magda és Laci

Jajjj ez nekem nagyon tetszett.
 O

Jajj, ez mennyire fantasztikus volt!!! Imàdtam❤️
 É

Jó darab volt.
 Zs

Az évszázad legjobbja. Pedig idén már sok jót láttam, ez nagyon megérintett. Józan Laci hatalmas pozitív csalódás. Eddig csak Maugliként láttam. Csoda volt.
 J

Fantasztikus volt.
 E

Én egy kicsit mást vártam a darabtól, kicsit drámaibbat, talán kicsit lelkizősebbet is, ehelyett egy lassan beinduló vígjátékot láttam. Kár, hogy a címben szereplő táncóra nagyon rövid, szerintem ez a darab legviccesebb része. Józan László karaktere emlékeztet az Agymenők sorozat szereplőire, Ulmann Mónika szerepe legtöbbször kimerült abban, hogy feladja a poénokat. A két szereplő között működött a kémia, így csak utólag, az előadást követően gondolkodik el a néző egy-egy fordulat valószerűségén.
 A