2019.JAN
01



Ajánljuk:
Magyar Színház: Tündér Lala
Új zenés mesejáték
Következő bejegyzés:
Magyar Színház: Ópiumkeringő
Rózsavölgyi Szalon korábbi bejegyzése:
Rózsavölgyi Szalon: Táncórák
Legutóbbi bejegyzés:
Madách Színház: Egyszer - ONCE
Tájékoztatjuk, hogy oldalunkon nem használunk sütiket, azonban a látogatása során konkrét személyhez nem köthető módon egyes technikai adatokat (pl: kattintások, látogatás ideje, látogató országa) rögzíthetünk, amelyeket az oldal fejlesztéséhez használunk fel. Bővebb információt az adatkezelési szabályzatunkban talál.
Rózsavölgyi Szalon
Jean-Marie Chevret: Amazonok - három év múlva


A Rózsavölgyi Szalonban 2015 decembere óta nagy sikerrel játsszák Jean-Marie Chevret Amazonok című darabját. A Franciaországban és a világ sok országában is nagy sikert aratott darabnak végre megszületett a folytatása is, amely három évvel előre repíti a nézőt az időben.

Az Amazonok három női főszereplője: Martine-, a negyven körüli háziasszony, akit a férje nemrég hagyott el egy huszonéves szőkeségért, Micky, a könyörtelen üzletasszony, akinek sok kapcsolata van, de keménységével elriasztja magától a férfiakat, és a bolondos Annie, aki nemrég veszítette el az állását, és reménytelenül próbál legalább egy férfit találni, aki önmagáért szereti őt, Martine hatalmas párizsi lakásában él egy afféle női kommunában, amazonként, de lényegében agglegényként: semmi főzés, mosogatás, lábborotválás, semmi versengés a férfiakért. E zárt közösségbe egyetlen férfinak van bejárása, a Martine legfelső emeleti manzárdszobáját bérlő meleg képzőművésznek, Loïc-nak, aki öccsként, fiúként tartja a lányokban a lelket, ha arra van szükség, és pirongatja meg őket, ha úgy érzi, rászolgáltak. Ebbe a kicsit frusztrált, de szerető közösségbe érkezik Guillaume, Martine-ék régi barátnőjének fia, aki egy szerelmi csalódásból lábadozik, és az ő megjelenésével egyből vége a nyugalomnak, megindul a versengés Guillaume kegyeiért, akinek végül Loïc nyeri el a szívét, a három nő pedig félig mulatva, félig bosszankodva újra letelepszik a kanapéra, kedvenc romantikus filmje elé.
Három évvel később kedvezőbb szelek járnak: Martine boldogan él argentin szerelmével, Pablóval, aki három évvel korábban toppant az életébe: ahogy Loïc mondja: „visszatalált a gyökereihez”, főz, mos, vasal, és boldogan engedi át magát Pablo dédelgetéseinek.
Annie időközben férjhez ment egy idős milliomoshoz, aki tényleg önmagáért szerette őt, de sajnos hamar meghalt, rengeteg pénzt hagyva Annie-ra, aki bolondosabb (de tisztánlátóbb), mint valaha, és az egyik furcsa holmit vásárolja a másik után.
Guillaume és Loïc a felső szinten turbékolnak, az álomlakásukat építgetik, tökéletes boldogságukat nem zavarja meg semmi.
De hol van Micky? Miért nem érik el soha? Miért kerüli őket?

Martine: Náray Erika
Annie: Györgyi Anna
Micky: Auksz Éva
Guillaume: Ozsgyáni Mihály
Loïc: Héricz Patrik
Pablo: Sztarenki Pál

Rendező Szarka János

Bemutató: 2018. december 13.




A színdarabot csak néhányan értékelték.

Soha nem voltam még a Szalonban, de fél órával az előadás előtt érkezni már későn van, a maradék helyekre lehet ülni és a büfé kínálata is hiányos már. Az asztalok mellett rajtam kívül pár férfi volt, ez is jelzi, hogy milyen nézőközönségre számítanak. A darab az előzmények nélkül is érthető, a szerepek papírklisék (egy-két szóval jellemezhetőek), amit a lányok több tartalommal töltöttek meg.