Átrium
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három


Az Egy, Kettő, három című darab, a Norrison bankigazgatót játszó főhős jutalomjátéka. A darabot korábban Gálvölgyivel láttam, ő egy kora XX. századi közegben a humoros oldalát vette elő.
Akkor Gálvölgyi a Blikknek így nyilatkozott a darab kapcsán (teljes interjú):

 -Emlékszem, előfordult, hogy Molnár Ferenc: Egy, kettő, három című darabja előtt rémülten ültem az öltözőben, és azt mondtam magamban: ez ma este nem jön össze… Aztán valahogy mégis összeszedtem magam és megcsináltam az előadást. De még ma is nagyon sok időmbe és energiámba telik, hogy elhitessem magammal, na meg a nézőkkel, hogy én vagyok a Gálvölgyi.

Az Átrium darabja teljesen más, sokkal lendületesebbnek éreztem, a főszereplőt játszó Alföldi Róbert a darabot hatalmas profizmussal vitte a hátán, hiba nélkül darálja az utasításokat.
A november 9-i Népszava mellékletében így nyilatkozik szerepéről:
 - Milyen érzés az elejétől a végéig színpadon lenni?
 - Fáraszt (nevet). Nem tudom még, milyen érzés, egyelőre az életemért küzdök.

Lehet, hogy ez az oka, hogy azzal az érzéssel jöttem ki, hogy ez a darab nem több, mint egy jól sikerült mestermunka.
Talán a darab hibája is, hogy már az elején eltávolodunk a szereplőktől: mindenki önző, és egy pillanatra sem merül fel, hogy ne sikerülhetne. A rendezői koncepció is próbál abba az irányba menni, hogy bár ez egy vidám darab, de gondolkodjunk el rajta. Alföldi a fenti interjúban így nyilatkozott erről:

 - (…)Annak a rendszernek, amit felépített és működtet, lényegét tekintve ugyanúgy a része ő is. Ezzel szembesül a darab során, de ettől még ugyanúgy folytatja majd tovább az üzletet.
 - Mintha cinikus távolságtartással szemlélné az alkotását.
 - Szerintem nem távolságtartás, tűzoltás van. Ahogy mondja, minden csatát meg kell nyerni. Az nem lehet, hogy valami nem úgy van, ahogy ő akarja.

A színpad a múlt század harmincas éveit idézi, bár engem zavart a modern telefon, Juditot pedig a króm csővezeték bútorok, nem tudtam eldönteni ez az időtlenséget vagy az időhiányt sugallja. Összességében sikerült a rendezői koncepció, hiszen a darabon több napja gondolkodom, (most is itt a fejemben egy mondata »Eddig azt hittem a pénzt előbb meg kell keresni, és csak utána lehet elkölteni«, de ennek ellenére, nem biztos, hogy újra megnézném.

Norisson bankigazgató: Alföldi Róbert
Antal:   Szatory Dávid
Lydia:   Lénárdt Laura
Titkár:   Lugosi György
Kunó kisasszony:  Parti Nóra
Felix:   Debreczeny Csaba




A színdarabot csak néhányan értékelték.


2016.NOV
09
Ajánljuk:
Bábszínház: Holle anyó
A klasszikus mese különleges bábtechnikával előadva.
Átrium következő bejegyzése:
Átrium: A félelem megeszi a lelket