Amikor meglátogatja oldalunkat, akkor automatikusan információt kapunk az Ön által használt eszközről: így a látogatás időpontját, látogatott oldal elérését,
eszközön használt böngésző, néhány esetben a mobiltelefon típusát, illetve az Ön IP címét. Tájékoztatjuk, hogy az oldal fejlesztése és védelme
(biztonság, hibakeresés, csalás megelőzése) céljából, legfeljebb 90 napig a látogatásáról az alábbi adatokat tároljuk:
- Látogatás időpontja - Látogatott oldal címe - Böngésző típusa. Egyes mobiltelefonok esetében ezzel az információval együtt megkaphatjuk az operációs rendszer, a szolgáltató és / vagy a telefon típusát is.
A tárolt technikai információk önmagukban nem alkalmasak személy azonosítására. Bővebb információt az adatkezelési szabályzatunkban talál.
Kereskedelmi tevékenység, reklámok
Az oldalon reklámot nem jelentetünk meg, az adatokat kereskedelmi célból nem adjuk tovább.
Felhasználó eszközés tárolt információk (sütik)
Tájékoztatjuk, hogy oldalunkon nem használunk sütiket, az Ön eszközén nem tárolunk a látogatásával kapcsolatos adatot.
A HÁROM BARADLAY FIÚ, ÖDÖN, RICHÁRD ÉS JENŐ ÉS ÉDESANYJUK FORDULATOS, IZGALMAS ÉS MESESZÉP TÖRTÉNETE AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VIHARÁBAN. SZERELEM, TÖRTÉNELEM, MUSICAL. A KŐSZìVŰ, ZSARNOK APA VÉGAKARATÁVAL SZEMBEFORDULÓ FELESÉG ÉS FIAIK LÁTVÁNYOS ÉS REGÉNYES KALANDJAI A MINDENT LEGYŐZŐ TESTVÉRI ÉS ANYAI SZERETETRŐL, A HAZA SZOLGÁLATÁRÓL ÉS A SZERELEM EREJÉRŐL TANÚSKODNAK JÓKAI MÓR REGÉNYÉNEK MUSICAL ADAPTÁCIÓJÁBAN.
Húsz évvel az 1848/49-es szabadságharc leverése után járunk. Erzsébet királyné (Miklósa Erika) egy kórházat látogat meg, ahol egy rejtélyes, beteg asszonyra bukkan, és szeretné megismerni annak történetét... amelynek megértéséhez vissza kell repülnünk az időben...
Baradlay Kazimir nagybirtokos, főispán (Mécs Károly), ellentmondást nem tűrő zsarnok haldoklik nemesdombi kastélyában. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének (Polyák Lilla) rendelkezik arról, hogy milyen sorsot szán neki és fiainak.
A legidősebb, Ödön (Ember Márk), maradjon diplomata az orosz udvarnál, Richárd (Fehér Tibor) Bécsben királyi testőrként a katonai ranglétrán haladjon előre, Jenő (Veréb Tamás) udvari tisztviselőként maradjon meg azon a pályán, amelyen elindította. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez (Feke Pál), az ő politikai utódjához, mert ezt követeli a család érdeke.
Baradlayné a férje halála után megfogadja, hogy az ellenkezőjét teszi annak, amit férje diktált a végrendeletben. ìgy először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi lelkész lányát, Arankát (Katona Kinga) szerette. Ödön azonnal teljesíti anyja kívánságát, és az életét kockáztatva hazatér Oroszországból, otthon főispán lesz, és Arankával családot alapít.
A legkisebb Baradlay, Jenő, szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba (Gubik Petra), egy szép, előkelő, de ördögien gonosz nőbe. Alfonsine a legnagyobb titokban, anyja, Plankenhorst Antoinette (Náray Erika) parancsára eldobta magától törvénytelen fiát, akinek Palvicz Ottó (Berettyán Sándor), osztrák katonatiszt az apja. A Bécsben állomásozó Richárd a Plankenhorst-házban találkozik Liedenwall Edittel (Kovács Gyopár), a család szegény sorsú rokonával, akibe első látásra beleszeret.
1848 márciusában Magyarországon is kitör a forradalom, amelyben Ödön tevékeny részt vállal. Baradlayné elhatározza, hogy másik két fiát is a haza szolgálatába állítja. Richárd - miután elveszti hű tisztiszolgáját, Pál urat (Barabás Kiss Zoltán) - Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígéri a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát. Jenő otthon marad anyjának és Ödön családjának támogatására.
A szabadságharc leverése után Ödön - a Baradlay-család régi barátja, Tallérossy Zebulon (Szerednyey Béla) segítségével - angol útlevéllel próbál menekülni, de az orosz katonatiszt, Ramiroff Leonin (Serbán Attila) felismeri, és elfogatja. Ám ez csupán üldözői megtévesztésére szolgál, a régi barát valójában így menti meg Ödönt a biztos pusztulástól. Miután sikerül megszöknie, otthon várja további sorsát. Idézést kap a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére (Eugen, Edmund helyett) állítottak ki. Jenő eltitkolja az irat tartalmát a család elől, jelentkezik Haynau tábornoknál (Nagy Sándor), és bátyja helyett mártírhalált hal.
Richárd is börtönben ül, de Haynau, hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmez neki, mert Alfonsine arról hoz hírt, hogy másnap a császár felmenti tábornokát. A bosszúszomjas nő eredetileg azért keresi fel a teljhatalmú kormányzót, hogy Richárd halálát kieszközölje. Megdöbbenve látja terve összeomlását, amikor Richárd megjelenik a Plankenhorts-házban, hogy magával vigye Editet, akiről kiderül, hogy a Plankenhorst-vagyon kizárólagos örököse. Alfonsine-t szembesítik gyalázatos múltjával is, amire a tomboló, eszét vesztett nő felgyújtja a palotát.