Amikor meglátogatja oldalunkat, akkor automatikusan információt kapunk az Ön által használt eszközről: így a látogatás időpontját, látogatott oldal elérését,
eszközön használt böngésző, néhány esetben a mobiltelefon típusát, illetve az Ön IP címét. Tájékoztatjuk, hogy az oldal fejlesztése és védelme
(biztonság, hibakeresés, csalás megelőzése) céljából, legfeljebb 90 napig a látogatásáról az alábbi adatokat tároljuk:
- Látogatás időpontja - Látogatott oldal címe - Böngésző típusa. Egyes mobiltelefonok esetében ezzel az információval együtt megkaphatjuk az operációs rendszer, a szolgáltató és / vagy a telefon típusát is.
A tárolt technikai információk önmagukban nem alkalmasak személy azonosítására. Bővebb információt az adatkezelési szabályzatunkban talál.
Kereskedelmi tevékenység, reklámok
Az oldalon reklámot nem jelentetünk meg, az adatokat kereskedelmi célból nem adjuk tovább.
Felhasználó eszközés tárolt információk (sütik)
Tájékoztatjuk, hogy oldalunkon nem használunk sütiket, az Ön eszközén nem tárolunk a látogatásával kapcsolatos adatot.
A tokiói Keio Egyetem Wagner Zenekara
Karmester: Koji Kawamoto
Richard Wagner: A bolygó hollandi - nyitány
Alexander Borogyin: II. szimfónia
Igor Sztravinszkij: A Tűzmadár / 1910-es változat
A művekről:
A bolygó hollandi komponálását Richard Wagner a húszas éveinek végén írta, Párizsban, mely a Bayreuthban előadott darabok közül az első volt. Az opera ~11 perces nyitányában, amely utoljára készült el, megjelennek a mű legfontosabb témái, mintegy a keresztmetszetét adva a történetnek. A hollandi kvárt-kvint motívuma a legjellegzetesebb, melyhez hasonló sok hajós film zenéjében is fellelhető.
Alexander Borogyin nem sokkal első szimfóniájának 1869-es bemutatója után kezdett dolgozni a II. szimfónián. Borogyin nem csak kiváló zenész volt, de vegyész és orvos is, így napjai rendkívül mozgalmasan teltek. A négy tételes, heroikus hangvételű II. szimfóniáján éveken keresztül dolgozott, melyet végül 1877-ben mutattak be. A művet egyébként Muszorgszkij hősi szimfóniának nevezte, vélhetően az első tétel alapján, amelynek a vonóskar unisonóján felhangzó főtémája valóban heroikus jellegű.
Igor Sztravinszkijt a Tűzmadár című táncjáték megkomponálásával 1909-ben Gyagilev, az akkor Párizst meghódító Orosz Balett társulatának vezetője bízta meg. Gyagilev elsődleges szándéka ezzel az orosz folklór-témájú darabbal a párizsi balettkedvelők elkápráztatása volt. Sztravinszkij huszonéves fiatal zeneszerző volt, de Gyagilev már hallotta Tűzijáték című szimfonikus fantáziáját, és úgy döntött, hogy kiválasztja ezt a fiatal tehetséget. A művet a következő évben a párizsi Operában óriási sikerrel mutatták be.
A Zenekarról:
A Keio Egyetem Wagner zenekara Japán első egyetemi zenekarának számít. 1901-ben alapították és az alapítók kívánsága szerint az együttes Richard Wagner, a zenetörténet egyik legjelentősebb zeneszerzőjének nevét vette fel. Nemcsak Japánban lépnek fel nagy sikerrel, hanem rendszeresen adnak koncerteket Európában is. A járvány előtt utoljára 2018-ban élvezhette Prága, München, Bécs és Budapest zeneszerető közönsége játékukat. A 2024-es koncertsorozat itteni előadásának a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont. A bécsi Musikverein után a 160 fős zenekarnak Budapesten is tapsolhatunk 2024. március 15-én.
A Zenekar karmestere, Koji Kawamoto 1972-ben született. Megnyerte a X. Nemzetközi Karmester-versenyt Japánban. Pályafutása alatt többször dolgozott Valerij Gergijevvel és Gustav Meierrel. Vendégkarmesterként több mint ötven világhírű zenekar élén állt koncertjei során.
A darabot már levették műsorról, ezért értékelést már nem jelenítünk meg.